Személyes eszközök
Ön itt áll: Főoldal Tagok Hajdu Péter T. SZABÓ Levente, Mikszáth, a kételkedő modern: Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, Budapest, L’Harmattan, 2007.

T. SZABÓ Levente, Mikszáth, a kételkedő modern: Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, Budapest, L’Harmattan, 2007.

by Hajdu Péter Utoljára módosítva 2008. 09. 09 11:16
— filed under:

könyvismertetés

A könyv arról szól, hogyan gondolkodott a századforduló korszaka történelemről és társadalomról, hogyan tartotta azt megjeleníthetőnek, illetve a történelmi és társadalmi reprezentációval kapcsolatos diskurzusok, illetve a lehetőségével kapcsolatos kételyek hogyan befolyásolják Mikszáth Kálmán poétikáját, szövegeinek formáltságát. Egy műhöz általában egy társadalmi reprezentációs kérdést társít, és kimutatja, hogy azzal kapcsolatban Mikszáth modern, kételyteli álláspontot képviselt.

Az első fejezet A tót atyafiak és A jó palócok cikluskompozícióját, illetve sikerét értelmezi a régió 19. századi felértékelődésével összefüggésben. A második az Új Zrínyiászt olyan történelmi regényként, amely metafikciós stratégiákat előlegez meg, és azt állítja ez a csúcsteljesítmény azért jöhetett létre, mert a korszak különböző diskurzusai bizonyos kételyeket ébresztettek a múlt történettudományos reprezentációjával szemben; ilyenek a történettudományon belül a hamisítással kapcsolatos gyanúk, továbbá a kontrafaktuális hagyomány, amely lehetséges múltakat vázolt fel, valamint a ponyvairodalom variációs gyakorlata.

A harmadik fejezet Mikszáth országgyűlési karcolataival foglalkozik, és azt próbálja bizonyítani, hogy ő ideológiai és intézményes politikai kötődése ellenére sem valamiféle partizán írásmódot művelt, hanem a független értelmiségi új, modern szerepkörét alakította ki. A negyedik fejezet a dandy problémájával foglalkozik, és a dandységhez hasonló viselkedésmintákat fedez fel a gavallérok és Pongrácz István alakjában. Az ötödik az őrültséggel kapcsolatos századfordulós diskurzusokat olvassa össze a Beszterce ostromával, és arra a következtetésre jut, hogy a regénynek alaptémája őrültség és normalitás megkülönböztetésének elvi kérdése. A következő fejezetek a Különös házasságot az erőszak struktúráinak, a Szent Péter esernyőjét a detektívregény átírásának, A Noszty fiú esetét Tóth Marival a látás, illetve a realizmus kérdésének szempontjából elemzik. A kilencedik fejezet az életrajzi hagyománnyal kapcsolatos mikszáthi kételyekkel foglalkozik, amelyek a Jókai-életrajznak főleg a paratextusaiból válnak láthatóvá.

A második fejezet kivételével a kanonikus szövegek olyan újraolvasásáról van szó, amely a társadalmi reprezentációval kapcsolatos, a korai modernitásban kulcsfontosságú diskurzusokban próbálja meghatározni Mikszáth pozícióját, de ettől a Mikszáth-szövegeket még igyekszik a maguk irodalmiságában értékelni.

Summary

The book discusses the approaches to history and society at the end of the 19th century, and the ways the discourse on historical and social representation, or rather the doubts about such discourses influenced Kálmán Mikszáth's poetics. In most chapters one problem of social representation is attached to one single piece of literature, and the results tend to be that Mikszáth had serious doubts and a modern position towards the given problem.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

T.Szabó

Posted by Rákai Orsolya at 2008. 07. 30 09:47
Szerintem korrekt és szűkszavú ismertetés, csak azt nem értem, miért van előbb a harmadik, és utána a második fejezet összefoglalása - meg a 2. fej. kanonikus szöveg-újraolvasásairól szívesen olvastam volna kicsit bővebben (legalább annyit, hogy mely szövegekről és mely "kora modernitásban kulcsfontosságú diskurzusokban", legalább annyira informatívan, mint a másik két fejezet összefoglalásánál, az rövidsége ellenére is eligazítja az olvasót).