HEGEDÜS Béla, Prodromus: Kalmár György (1726–?) világáról, Argumentum, Budapest, 2008 (Irodalomtörténeti füzetek, 164).

Prodromus, i: m. 2. Gr. Elől-futó. Item. Elein érő. Prodromi ficus: Elein érő figék. [Pápai Páriz Ferenc]

Kalmár György a 18. század Európa szerte híres nyelvésze, elméletírója. Magyarországon Kazinczy Ferenc jellemzése óta még az irodalomtörténet is csak a különcöt, csodabogarat látja benne. Ezért e könyv főszereplője Kalmár György, nem pedig a művei. Az a világ, amelyet Kalmár életműve magában hord, a mai olvasó számára nehezen befogadható, irodalomként nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető. Egy olyan hagyomány része, amely távol került tőlünk; de amelynek alapos feltárása, megértése, sőt egyáltalán a figyelembevétele egy újabb értelmezési kísérlet alapját jelenti. A romantika és szépirodalom előtti világban az írásművek jelentős hányada a szerzői szándék szerint a szerzőt körülvevő valóság leírására tett kísérletként született meg. Nos, mivel a szerző maga ugyancsak része ennek a világnak, így a legjobbak esetében komoly filozófiai vagy teológiai alapú ismeretelméleti problémák merülnek fel a leírhatósággal kapcsolatban. Ha a romantika előtti írásművek esetében nem vesszük figyelembe a szerzői szándékot vagy akár a szerző személyét magát, éppen hogy az adott elsődleges kontextussal szemben bizonyítjuk elméleti igénytelenségünket. Kalmár György személye és műve tipikus példa erre. A kötet utat kíván nyitni ehhez a világhoz Kalmár személyén, és az ő általa megtapasztalt világ leírásán keresztül.

TARTALOM

1. BEVEZETÉS

1.1. a művek

1.1.1. a Traktátus

1.1.2. a Valóságos Magyar ABC

1.1.3. a világnyelv-tervezetek

1.1.4. a Mária Terézia-ének

1.1.5. a Magyar Merkúrius

1.1.6. szövegkiadások

1.2. a módszer

2. KALMÁR GYÖRGY: A SZERZŐ/MŰ

2.1. a megírt személy

2.1.1. a külső

2.1.2. a jellem

2.2. a személy, aki magát írja

2.2.1. utazás

2.2.2. pietizmus

2.3. a személy mint jel

2.3.1. fiziognómia és pietizmus

2.3.2. fiziognómia és Kalmár

3. A KALMÁR-RECEPCIÓ

3.1. a Prodromus

3.2. a sorrend

3.3. az elízió-vita

3.4. a nyelvelmélet

3.5. korai kanonizáció

4. FORRÁSOK

4.1. a Proposal

4.2. Kalmár György levelezése

4.2.1. Kalmár György Emmanuel Mendes da Costának. Cambridge, 1750. szeptember 24.

4.2.2. Kalmár György Emmanuel Mendes da Costának. Durham, 1751, január 20.

4.2.3. Kalmár György Thomas Birch-nek. London, 1753. január 7.

4.2.4. Kalmár György Ezra Stiles-nak. London, 1753. február 78.

4.2.5. Ezra Stiles Kalmár Györgynek. New Haven, 1753. augusztus 18.

4.2.6. Kalmár György Antonio Francesco Gorinak. Róma, 1754. április 6.

4.2.7. Kalmár György Antonio Francesco Gorinak. Livornó, 1754. május 9.

4.2.8. Kalmár György Antonio Francesco Gorinak. Tapolcafő, 1757. január 2.

4.2.9 Kalmár György Johann Rudolph Iselinnek. Tapolcafő, 1757. január 2.

4.2.10. Kalmár György Johann Jakob Breitingernek. Vesszős, 1765. április 28.

4.2.11. Kalmár György Johann Jakob Breitingernek. Amszterdam, 1766. augusztus 19.

4.2.12. Kalmár György Johann Jakob Breitingernek. Zürich, 1767. június 26.

4.3. mások Kalmár Györgyről

4.3.1. Johann Georg Hamann Johann Gotthelf Lindnernek. Königsberg, 1761. július 25.

4.3.2. Johann Heinrich Lambert Felbiger apátnak

4.3.3. Abraham Jacob Penzel Johann Heinrich Lambertnek. Jessnitz, 1772. augusztus 5.

4.3.4. Johann Heinrich Lambert Abraham Jacob Penzelnek. Berlin, 1772. augusztus 10. és 20. között

4.3.5. Kazinczy Ferenc Kalmár Györgyről

HIVATKOZÁSOK

NÉVMUTATÓ