Személyes eszközök
Ön itt áll: Főoldal Tagok Németh S. Katalin Obsidio Agriae anno 1552: Texte zur Rezeption eines ungarischen Geschichtsstoffes, hrsg. von Péter LŐKÖS, Gábor TÜSKÉS, Eger, Károly-Eszterházy-Hochschule, 2008.

Obsidio Agriae anno 1552: Texte zur Rezeption eines ungarischen Geschichtsstoffes, hrsg. von Péter LŐKÖS, Gábor TÜSKÉS, Eger, Károly-Eszterházy-Hochschule, 2008.

by Németh S. Katalin Utoljára módosítva 2009. 05. 13 11:12
— filed under:

Németh S. Katalin könyvismertetése

Helytörténet, recepciótörténet, hazai és nemzetközi kutatás egyaránt érdeklődéssel fogadhatja az egri Eszterházy Károly Főiskola oktatóinak, Lőkös Péternek és Tüskés Gábornak a szöveggyűjteményét, amely Eger várának 1552. évi ostromáról gyűjtött össze eddig együttesen nem publikált szövegeket. A német nyelvű bevezetővel és jegyzetekkel ellátott kiadvány elsősorban e nyelvterület kutatóira számít, a közölt szövegek latin, német és olasz nyelven íródtak.

A szöveggyűjtemény kiadóinak célja, hogy az eddig kevéssé ismert szövegek közzétételével a kora újkor egyik fontos történeti eseményéhez nyújtsanak komparatisztikai vizsgálatra is alkalmas válogatást, egyben hozzájáruljanak a külföldi Magyarország-kép árnyaltabbá tételéhez. Jóllehet Eger 1552. évi ostroma nem állt a külföldi irodalmi témák középpontjában, a kiadvány mégis sikerrel járul hozzá ahhoz, hogy a korabeli Európában nagy érdeklődést kiváltó török ellenes küzdelmek egyik dicsőséges eseményének évszázadokon átívelő visszhangját tegye ismertté. Az Eger ostromát megéneklő irodalmi műfajok nyitódarabja a 16. század ötvenes éveiből származó magyar és latin nyelvű verses história, amelyhez aztán a legkülönfélébb műfajok csatlakoztak. A 18. századig ívelő folyamatban megjelennek az epikus műfajok is, majd a világi líra, a dráma és a próza különféle megjelenési formái. A 20. század legnagyobb ismertséget magáénak valló Eger képét azonban természetesen Gárdonyi Géza regénye mondhatja magáénak. A kötet bevezető tanulmánya röviden, de lényegretörően ismerteti valamennyi közreadott művet és elmondja a szerzőkről rendelkezésre álló legfontosabb információkat, megrajzolva Eger ostromának mint irodalmi motívumnak a vándorlástörténetét a históriás énektől a 20. századi rockoperáig.

A szöveggyűjtemény kilenc latin, öt német és egy olasz nyelvű szöveget tartalmaz, részben teljes műveket, részben Eger ostromára vonatkozó szövegrészleteket. A közreadott források szerzői (zárójelben megadva az idézett szöveg datálását): Zsámboki János (1553), Csabai Mátyás (1556), Ascanio Centorio (1566), Christian Schäseus (1571), Natale Conti (1572), Hieronymus Ortelius (1602, bővített kiadás 1665), Iacobus Augustus Thuanus (1604), Henricus Albertus (1613), Istvánffy Miklós (1622), Johannes Hellenbach (1656), Mathias Miles (1670), Georg Kreckwitz (1686), továbbá tartalmazza a kötet a Triumphus gloriosus (1700) és a Der Christliche Hercules (1729) című iskoladrámai anyagot. A szöveggyűjtemény nem kíván kritikai kiadást nyújtani, a betűhív szövegkiadást a művek pontos könyvészeti leírása és a szükséges javításokat tartalmazó jegyzetek egészítik ki.

Zusammenfassung

Das Hauptziel der Auswahl liegt darin, repräsentative, aber auch wenig bekannte Texte besser zugänglich zu machen, Eger als geschichtlichen Ort und als Stoffquelle für die Komparatistik durch die Details der Rezeptionsgeschichte vorzustellen, einen Ausschnitt aus dem literarischen Ungarn-Panorama zu zeigen und zur Kenntnis der europäischen Ungarnbilder in der Frühen Neuzeit beizutragen. Eine erste Bestandsaufnahme vermag zu verdeutlichen, in welchem Kontext, wo und von wem an die Ereignisse von 1552 erinnert wird; welchen Botschaften mit dem Stoff vermittelt wurden und mit welcher Intention und mit welchem Erfolg das Sujet immer wieder bemüht wurde.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek